Hétfőn írt Csabi – BMÉ-s csoporttársunk, hogy meglátogatna minket most vagy jövő hétvégén. Miért is ne, úgyhogy megbeszéltük, hogy pénteken átjön vonattal Lappeenraantából (ő most ott van Erasmussal) – kb. 250 km-re van tőlünk az ország délkeleti határánál. Péntek késő délelőtt érkezett a városközpontba, onnan kibuszoztunk a mi környékünkre, aztán be az egyetemre ebédelni meg órára, mert péntek délután van egy 3 órás előadásunk, amit ő sem hagyhat ki. Az e heti óra különösen unalmas volt, Csabi a felénél feladta, úgyhogy elküldtük, hogy nézze meg a közelben lévő víztorony tetejéről a kilátást, mi meg végigültük a maradékot, ha már bementünk. Amúgy érdekes, hogy a félév első 4 hetében minden órán bennt voltam, utoljára talán egyetem első évében volt ilyen. Lehet, hogy ez a további hetek során változni fog.

  Az egyik szerdai órán hallottunk arról, hogy van egy Finnish Culture Museum nevű hely a városban, ahová pénteken délután 3-6-ig ingyenes a belépés. Óra után ide vettük az irányt, de csak 5 óra körül sikerült odaérni, így az egész tárlaton csak sietve értünk végig. Egyébként elég látványos és igényes a kiállítás, témánként vannak az egyes termek berendezve ilyen témákban mint pl. az itteni vidék/természet, a város ipartörténete – cipőgyártás, fémipar,  textilipar, a városi autó-/motorversenyek története (nyaranta voltak elég komoly aszfaltversenyek – nem tudom, hogy még mindig vannak-e)...1918-as események – akkor elég nagy felfordulás volt a városban, több ezer ember meghalt, rengeteg épületet leromboltak a munkások és jobbikosok harcában. Finnországban is országszerte voltak munkáslázadások, mint a többi európai országban is, Tamperében tartott ki a dolog legtovább, a legnagyobb csatában 30 ezer ember harcolt egymással a városban.  Az egész kiállítás egyébként egy egykori nagyon nagy papírgyár egyik üzemépületében található. Egyszer talán írtam, hogy a városban sok téglából épült gyárépület van kisebb/nagyobb téglakéménnyel, amiket nem romboltak le, hanem igényesen átalakítottak civil célokra.

Cipőgyártásról

Elektronika

Egy jó nagy íveltfogú kúpkerék

Husqvarna

És más motorok

Sport

Farkas

Tamperei troli a '40-es évekből

  A múzeum után betértünk másodszor a közszaunába. Az első alkalomhoz képest a mostani -23/+100...120/+1 fokos kinti/benti/ vízhőmérséklettel kicsit izgalmasabbra sikeredett. Én eddig egyszer-egyszer másztam be a vízbe, mert kedves az életem.

  Szombaton bementünk a városi parkba a hegyen lévő kis kilátót megnézni. Hazafeléjövet találtunk egy ingyenesen látogatható galériát csodás festményekkel – darabjukat 1500...2000 ezer euróért lehetett megvásárolni, mit mondjak, mindjárt vettünk is fejenként egyet-egyet. Nem sok közöm van a képzőművészethez, de ismerek otthon egy pár embert akik különösebb erőlködés nélkül ezek jó részénél tudtak volna jobbat festeni – ugye kedves B. András, és F-K. Máté.
  A hét ezt megelőző, korábbi részében meg élveztük a nagyon hideget (csütörtök-péntek-szombaton napközben se lett melegebb -20 foknál). Lementem 1-2-szer korizni. Úgy el lehet viselni a kinti időt. Viszont ha csak gyalogol az ember és megáll néhány percre, akkor vagy a lábujjai vagy az ujjai elkezdenek kihűlni. Ezek közül a lábujjak  rosszak, elég tehetetlen érzés, amikor kezdenek szétfagyni és lassan melegednek fel, még ha utána mozgatja is az ember őket. Úgyhogy próbálom ezt elkerülni lábmozgatással, és inkább a kezem fagyjon le, mert azt könnyebb megmelegíteni. Még az arc szokott fázni, de ezeket leszámítva réteges öltözködéssel, rendes kabáttal meg sapka-sál-kesztyűvel felöltözve nem fázik meg az ember. Ha valakit érdekel, itt lehet nyomonkövetni az időjárást. Jövő héten enyhülni fog, ha minden igaz:
http://en.ilmatieteenlaitos.fi/weather/Tampere

Főutca