2012. január 5., csütörtök

  Bevezetés

  Elég gyorsan ideértünk. Meglepő volt, mert már rég voltam külföldön, még Szlovákiában se nagyon,pedig az aztán nincs messze. A repüléshez kaptam 1-2 pirulát, amivel megelőzhetem a rosszullétet mondjuk a le- és felszállásnál. Nem szoktam rosszul lenni buszon meg semmilyen közlekedési eszközön, úgyhogy be se vettem végül. Amúgy nem is izgultam a repülés előtt még vasárnap délután se. De aztán csak elkezdődött, amikor nekiálltak a cuccainkat ellenőrizni meg beindult a fontoskodás a reptéren, aztán az izgalom hamar véget is ért, csupán a felszállás végéig tartott, utána már nem sokkal volt más érzés, mint egy Intercity. Bár kint sötét volt, így meg befelé bámészkodtunk meg olvastunk.

  19.00 körül indultunk 2-án. Útközben jöttünk rá, hogy van +1 óra időeltolódás, engem kissé váratlanul ért, de kevés volt ahhoz, hogy visszaforduljunk. Még segített is. Így bő két óráig tartott az út Helsinkiig a várt több mint 3 órához képest. A Helsinki reptér elég nagy, jó sok hosszú folyosóval, ott vártunk kb. 1 órát. Aztán felszálltunk egy kisebbutasszállító méretű kétlégcsavaros gépre - az vitt Tamperébe. Kicsit éreztem benn ülve a kerozinszagot, amikor beröffentették a motorokat. Ez a második út összesen kb. 40 percig tartott. Mindössze 170 km volta táv. Helsinkiben amúgy 0 fok körül lehetett az idő. Tamperében már le volt fagyva minden, de csak -2..-3 fok lehetett.

  A tamperei gépre várva találkoztunk össze Andrással, így én és András még egy Andrással folytatta útját. Mi ugyebár ketten gépészek vagyunk, ő is BMÉ-s, közlekmérnök szakos. Így elég hamar sikerült összehaverkodni. Helyi idő szerint 0.30 körül szálltunk le a gépről és szedtük össze a csomagokat. Kb. 20 km-re volt a szükségszállásunk, amit András (a gépész - innentől Andris) mentoránál sikerült intézni. András is csatlakozott, mert neki nem volt hol aludnia, a reptér pedig bezár fél 2-kor. Oda taxival kellett mennünk. 40 euró volt hármunknak. Így 3-an aludtunk az albiban Ivynál, a kínai lánynál, +1 német srác hasonló okokból.

  Hétfőn délelőtt - kissé kevés órányi alvás után - Ivy segítségével sikeresen begyűjtöttük a kulcsokat a szálláshoz. Én és Andris egy lakásba kerültünk. A Mi épületünkben (Paawola a neve) 3 szobás egy lakás, 3. lakót azóta se kaptunk, de valószínű érkezik majd valaki. Mindenkinek van egy saját egyágyas szobája, nem is kicsi, meglehet vagy 12 nm. Egyébként kívülről úgy néz ki, mint akármelyik klasszikus panel lakóépület, belülről elég jó állapotú és viszonylag igényes.
Itt tudjátok megnézni: http://www.toas.fi/en/housing/paawola

  Bár pl. a teraszra vezető ajtónkon volt egy komolyabb rés - a fa vetemedése miatt lehetett. Úgyhogy picit bejött a hófúvás. Ezt sikeresen tömítettünk polietilén fóliával, amit a bőröndünkről vakartunk le.
Még akad jó sok hasonló újabb vagy régebbi épülete a szállásadó szervezetnek - TOAS - szóval kb. minden itteni egyetemista ilyenekben lakik.

  A város 200 000-res - Finnország 3. legnagyobb városa, hagyományosan iparváros (szokták az észak Manchesterének is hívni - régen elég menő volt itt a textilipar), de elég élhető és tiszta, a belváros pedig kifejezetten igényesen néz ki. Az viszonylag sűrűn is be van építve, viszont a kijebb eső területek jobban szétterülnek, a lakónegyedek mint ligetesek, szóval elég nagy területen van az egész, agglomerációval - pl. Nokia.



  Ez egy kisebb térkép - kb. a város harmada van rajta csak, de látható, hogy körülöleli egy hatalmas tó. Ha jól tudom, az országban a legnagyobb. De Google térképen jobban utána lehet nézni.
A suliról - TUT: Tampere University of Technology:  http://www.tut.fi/en/

  A héten voltunk mindennap az egyetemen különféle bevezető programokon. Kaptunk diákot, felhasználónevet a 'Neptun'-koz - itt POP a neve. Van már bérletünk a buszra. Előadásokon ismertetik az alap tudnivalókat, elég értelmesen és nem túl hosszadalmasan. A finnekről eddig csak jót tudok mondani. Jól megy az ügyintézés a suliban, bankban, a szállásnál és máshol is. Nem türelmetlenek, segítőkészek, visszahúzódóbbak, de nem is mindenki és nem mindig. Például az egyik mentorunk finn - gépész szakos, épp ma röhögtük betegre magunkat az iróniáján meg poénjain, miközben végigvezetett az egyetemen.

  Kb. 170 cserediák érkezett erre a félévre a TUT-ra. Van még a városban másik kettő is. Az össz hallgatói létszám 10000-res. Elég sok a mediterrán és távolkeleti vagy ázsiai arc, de vannak bőven Európából is mindenhonnan. Magyarok is 3-unkon kívül még van vagy 2 legalább.

  Sikerült már 2-3 külföldi havert gyűjtenünk, voltak is itt nálunk egy látogatás erejéig. A többi meg alakul hamarosan. Az angol beszédbe meg kezdünk egészen belerázódni. Ez a hét még ügyintézéssel meg ügyes-bajos dolgokkal fog telni mindenképp. Egyelőre még mindig 0 fok körül van a hőmérséklet, bár egyre több a hó, és péntekből beindul a fagy, ha igaz. -10..15 foknak kéne lennie legfeljebb ilyentájt. Még lehet, hogy vasárnapig jelentkezem ugyanitt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése